Turizmus

A huszadik század második felében ebben a térségben kezdetét veszi a turizmus. 1950-ben Bibinjébe érkeznek az első vendégek, a Kostajnicai úttörők. Valamivel később makedón vendégek is ide látogatnak. Ők sátorokban kaptak elhelyezést és maguk étkeztek.
Bibinje az első nyilvános strandját Punta Rožica mentén 1968-ban kapta, amikor 2 717 m² föld árát kifizettek Mikulić Šime úrnak. A 60-as évek végén pedig a tengerpart mellett megjelentek az első kempingek.
A Bibinje és Sukošan (1978. – 1989) közti öbölben pedig majdnem húsz évig tartott (1978-1989) a Zlatna luka (Arany kikötő) (Marina Dalmacija) építése, amely ma Adria egyik legnagyobb tengerészeti központja.
A Galeb (Sirály) turisztikai egyesület 1982-ben megjelentette az első turisztikai prospektust, 1984 és 1985 között pedig az iskola mellett egy épületet építettek, amely a turisztikai irodának adott helyet. Az építmény a helyi egyesület, a Galeb turisztikai egyesület és a bibinjei általános iskola közös erejéből készült el.

Ma Bibinje egy festői mediterrán helység, kb. 4000 lakossal, mely 4 kilométer hosszúságban terül el az adriai tengerparton. Több mint 1000 bejegyzett szoba és összesen 5500 ággyal rendelkező apartman, valamint 9 jól felszerelt kemping várja a vendégeket. A legnagyobb adriai kikötő 1200 szárazföldi hajóhellyel rendelkezik, valamint 500 hajóhellyel vízen. Éttermek, otthoni hangulatú kocsmák (horvátul úgynevezett konobák) és kisebb bárok találhatók a Taline-i sétányon egészen a Sri sela térig. Az egész nyár eseményekben dús - vannak itt néptánci rendezvények, kisebb ünnepségek és koncertek. A napsütötte, sima kavicsos strandok (Punta Rožica, Punta, Škaljica, Šulterova vala, Lipauska), a zadari szigetekre nézve, hívják a vendégeket a tenger vízéhez.