Történelem

Az irományokban Bibinje először 1214-ben szerepel. Bibinje területe még a római korszakban lakott volt, amit a helység nevének eredete bizonyít. Bibinje Vibiuszról, egy római veteránról kapta a nevét, akinek Bibinje mai területén volt birtoka.

Egy népi hagyomány szerint Bibinje eredetileg a mai település feletti magaslaton (pontosabban a dombokkal övezett bibinjei mezőn) állt. Ennek a területnek a központját ma Petrinának nevezik. Itt áll Szent Péter-templomnak a maradványa.

1066-ban, a bencés rend zadari alapításakor, a horvát IV. Krešimir király Točinja (mai Bibinje) királyi birtokát adta át a bencéseknek mint állandó tulajdon. A bencés rend alatt, a késő középkortól egészen az első török támadásokig, Bibinje nagy gazdasági fejlődésen ment át.

A 15. század közepe és a törökök kezdő támadásai Bibinje törtenélme legnehezebb korszakához tartozik. A törökök ellen folyó harcban néphősnek említik Sori. Stjepan papot, aki Bibinjében élt. A török elleni védelem céljából 1468-ban a velencei hatóságok tornyokkal megerősített védőfalat emeltek fel Bibinje körül.